Az a bizonyos tej dilemma… Igyuk vagy ne igyuk?

Az a bizonyos tej dilemma… Igyuk vagy ne igyuk?

július 17, 2019

Ígértem nektek, hogy ha letettem az államvizsgám, újra elkezdek foglalkozni az írással. A három év alatt, amit az egyetemen – Kommunikáció és Média szakon – töltöttem, sokmindent megtanultam, többek közt azt is, hogy amit leírok, annak igenis súlya van. Azokra az írásokra, amik valamilyen tudománnyal függnek össze, ez halmozottan igaz, így mostantól megfogadtam magamnak, hogy az általános igazságokon túl kicsit mélyrehatóbban magyarázok majd meg a táplálkozástudománnyal kapcsolatos kijelentéseket, HITELES forrásokkal alátámasztva, hogy ti is jobban beleláthassatok abba, amiről az egészséges életmód kapcsán a nagy fogyasztói társadalom kiszolgálói okkal vagy ok nélkül esetleg nem beszélnek.

Az első ilyen témának a tejfogyasztást és az ezzel kapcsolatos általános kijelentéseket és kérdéseket gondoltam tisztázni. Gyakran halljuk ugyanis mostanában, hogy ne fogyasszunk tejtermékeket, mert a tej gyulladásfokozó, egyre többen laktózérzékenyek, illetve azt is sok helyen írják, hogy egyébként nekünk embereknek nincs is rá szükségünk. Na de a kérdés az, mi és mennyi igaz ezekből, illetve ha igazak is, mi áll a kijelentések hátterében.

Érdemes első körben tisztázni, hogy mik a leggyakoribb téves kifejezések és fogalmak. Sokszor mondjuk például, hogy allergiásak vagyunk valamire, mikor valójában csak ételintoleranciáról van szó. A különbség a kettő között az, hogy „az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a többnyire ártalmatlan anyagokkal való találkozáskor” (Muraközy 2009), míg az ételintoleranciánál a táplálék-összetevők által kiváltott reakció immunológiai változás nélkül következik be. (Forrás) Többféle intolerancia fajtát különböztetünk meg, de a tejjel kapcsolatban a laktáz enzim hiánya a legfontosabb. Ez felel a tejcukor, vagyis a laktóz lebontásáért. Hiányának tünetei lehetnek hasfájás, puffadás, hasmenés, emésztési problémák, szélszorulás stb. Az ételintoleranciát nem lehet kinőni, de a panaszok enyhülhetnek, amennyiben az adott élelmiszert elhagyjuk az étrendünkből. A tej esetében megoldás lehet viszont a „laktózmentesített” termékek vásárlása vagy a gyógyszertári laktáz enzim kapszulák használata. Azt tudni kell, hogy egyetlen tejtermék sem laktózmentes, amelyre ez a szó rá van írva. A gyártók mindössze megkönnyítik a dolgunkat, és ők maguk tesznek a termékekbe laktáz enzimet, mellyel a produktum emészthetővé válik számunkra.

Mi az azonban, amire allergiásak lehetünk ha tejről van szó, illetve a laktózon kívül lehetünk-e másra is intoleránsak? Azt már tudjuk, hogy a tejnek van cukortartalma, de nyilván rengeteg dolgot tartalmaz még, amik miatt több ezer éve fogyasztjuk. A D-vitamin és kalcium tartalmán kívül fontosak a tejben található fehérjék, melyeknek két fő csoportját különböztetjük meg: a kazeineket és a tejsavó fehérjéket. A kazeinek 80%-ot, míg a tejsavó fehérjék 14%-ot tesznek ki. A tehéntejben 4 féle kazeint különböztetünk meg: Casein alpha s1 (39-40%), Casein alpha s2 (8-11%), beta Casein (25-35%) és Casein kappa (8-15%). A béta kazeinre a leginkább igaz a polimorfizmus fogalma, mely annyit jelent, hogy összetevőinek viselkedése különbözik egymástól. 13 fehérjeváltozata ismert a Holstein fríz nevű szarvasmarha fajtánál, de ezek közül a leggyakoribb az A1, illetve az A2 fehérjék. (Forrás)

Az előzetes vizsgálatok kimutatták, hogy az A1 béta kazein és az A2 béta kazein emésztése során különböző folyamatok zajlanak le. A legfonotsabb ezek közül az, hogy míg az A1 kazein lebontása során egy BCM7 nevű peptid keletkezik, addig az A2-nél nem figyelték meg a BCM7 képződését. Egyes ökológiai tanulmányokban ezt a peptidet okolják olyan betegségek kialakulásáért, mint az I-es típusú diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, autizmus vagy a skizofrénia (de hozzá kell tenni, hogy megfelelően megalapozott kutatás még nem született ennek bizonyítására). Szivárgó bél szindrómában szenvedők számára nagyobb a kockázata a veszélynek, így gyomorfekély, vastagbélgyulladás vagy lisztérzékenység is kialakulhat. Kérdés marad továbbá, hogy a különböző hőkezelések vagy erjesztési technológiák hatására a BCM7 csökken-e a tejben. (Forrás) Valószínűleg egyébként igen, egy tanulmány szerint a tej hőkezelésével a tejfehérje allergia kezelhető. (Forrás)

Vagyis a lényeg, hogy az A1 kazeint tartalmazó tejek okozHATNAK gyulladásos tüneteket a BCM7 peptid felszabadulása miatt, így a „tej gyulladásfokozó”, „nem egészséges” stb. kijelentéseket némiképp alátámasztottnak nyilvánítom, de azért több tanulmány is kijelenti, hogy mélyebb, részletesebb vizsgálatokra van még szükség ezen kijelentés megfelelő alátámasztására (mint például ez is).

Mi van azonban azzal a berögződéssel, miszerint a tejre az embernek nincs szüksége? Ezt minössze azért olvashatjuk több helyen, mert elméletileg a tejcukrot bontó laktáz enzim termelésére való képességgel csak az emberek 35%-a rendelkezik – kisgyermekkor után is – és ez a képesség is csak egy mutáció. Vagyis a tejcukor bontás nem egy természetes tulajdonság, ergo a tej nem kell az embernek. Azért ez így eléggé gyér magyarázat, főleg ha arra gondolunk, hogy az emberiség már évezredek óta fogyasztja a különböző emlősök tejét. Célom nem az, hogy rábeszéljek bárkit is a tejfogyasztásra, hiszen nyilvánvaló az a tény is, hogy a tejet a tehenek vagy más állatok azért termelik, hogy ezzel utódaikat gondozzák, nem pedig azért, hogy mi emberek lecsapoljuk, viszont mindig meg kell a másik oldalról is vizsgálnunk a különböző kijelentéseket. Egyébként attól sem kell tartanunk, hogy a tejtermékeket gyártó cégek nem reagálnak a fogyasztói igényekre, illetve félelmekre: a laktózmentes tejtermékek elterjedése és az A2 tejek gyártása is erre ad bizonyítékot.

2000-ben az A1 és A2 kazein felfedezése után Corran McLachan megalapította a ‘The A2 Milk Company’-t Ausztráliában, majd 2003-ban szabadalmaztatták az USA-ban is, majd az Egyesült Királyságot is elérte az A2 tejtermelés. A cég felkérte az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (EFSA), hogy vizsgálják ki az A1 kazein esetleges negatív hatásait, de a hatóság válasza csak annyi volt, hogy a betegségek kialakulása nem függ össze a BCM7 bevitellel. Ez 2009-ben történt, azóta 2014-ben végeztek Kínában egy klinikai kísérletet 104 ember bevonásával, „melyekből 23 laktóz intoleranciával, 45 pedig bevallottan tehéntej intoleranciával rendelkezett. A két csoport dupla vak kísérletben vett részt, ahol az egyes tej csak A2 béta-kazeint, míg a kettes számú tej vegyesen A1 és A2 béta-kazeint tartalmazó (60-40 %) tejet kapott. A kutatásban bebizonyosodott, hogy az A1 béta kazeint és A2 béta kazeint is tartalmazó tej (60-40%) esetében rosszabbodtak az emésztőrendszeri panaszok, megnőtt a felszívódási idő, megnövekedtek a vérben a gyulladást jelző markerek, csökkent a széklet összes rövid láncú zsírsav tartalma, míg a csak A2 béta-kazeint tartalmazó tej esetében semmilyen negatív hatást nem tudtak kimutatni.”(Forrás)

Természetesen ez még mindig nem jelenti azt, hogy a tej káros, hanem hogy a tejtermelőknek és cégeknek el kell gondolkodniuk azon, hogy a fogyasztói igényeket kielégítve áttérjenek a csak A2 kazeint termelő tehenek szaporítására, illetve a különböző termékfejlesztésekre. A Semex Magyarország oldalán már olvasható, hogy az A2A2 bikák használatával, illetve az A1 allélt hordozó tehenek selejtezésével elérhető a tejtermelők számára, hogy A2 tejet állíthassanak elő. Így tehát, ha Ausztráliához vagy az USA-hoz képest kissé késve is, de a fejlesztések elérték hazánkat is. Ugyanígy megnyugtató azt is olvasni – szintén a magyar Semex cég oldalán -, hogy kifejlesztettek egy Immunity+ nevű szaporítóprogramot, mellyel a tehenek ellenállóképességét növelik, elkerülve így az antibiotikumok használatát. ( http://www.semex.hu )

Vagyis ahogy minden más táplálkozással kapcsolatos témában, úgy itt is alapos és körültekintő kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy az innen-onnan hallott félinformációkon túllássunk . Mint ahogy azt már a “Táplálékkiegészítők és használatuk” című bejegyzésemben is említettem, sokszor fordulhat elő, hogy egy-egy elméletet, akár professzorok, orvosok és kutatók közreműködésével azért támasztanak alá, hogy bizonyos cégek üzleti érdekeit ezzel is támogathassák.

Diétás néne blogján például arról ír, hogy az A1-A2 kazein témában már internetes webináriumokhoz is hozzá lehet férni. A 2014-es, a webináriumokra épülő kutatásokkal kapcsolatban így nyilatkozik: “Véleményem szerint némi gyanakvásra adhat okot, hogy a vizsgálatban résztvevő egyik kutató az A2 Dairy Products Australia alkalmazottja, illetve, hogy a webinar is kifejezetten egy, a piacon újonnan megjelent termék köré épül. Ettől persze még lehet hiteles és helytálló.” Forrás

Egy nagyon fontos fogalmat is tisztáznunk kell még a fentieket kiegészítve, ami nem más, mint az „enzim” fogalma. Az enzimek egyszerű és összetett fehérjék, melyek nem fehérjetermészetű részeket tartalmaznak (prosztetikus csoport). A fehérjékről leváló prosztetikus csoportot nevezik koenzimnek. A koenzim feladata, hogy átvegyen egy gyököt (pl. hidrogént) és továbbítsa azt másik vegyületnek. Ez a folyamat elengedhetetlen a normális sejtműködéshez. Az enzimek általában csak akkor és ott aktiválódnak, amikor és ahol szükség van rájuk. (Forrás)

A tejben is számos enzim, vitamin- és ásványi anyag, illetve hasznos és káros baktérium található. Utóbbiak sajnos több betegség terjesztésére is képesek (pl. tuberkulózis), ezért találták ki a nagyipari tejgyártás során a homogénezést, pasztőrözést, illetve egyéb hőkezelési technológiákat. Ezen hőkezeléseknek köszönhetően a káros baktériumok ugyan elpusztulnak, atejet sterilizálják, viszont sajnos csökken a tejben lévő ásványi anyagok, pl. a kalcium (UHT kezelés során akár 40-50%-al) mennyisége és az értékes enzimek is inaktiválódnak. Persze vannak kivételek, vannak olyan enzimek, melyek bírják a hőkezelést és olyanok is, melyek pasztőrözés után újra aktiválódnak, de az igazság itt is az, hogy a nagyipari gyártás ront a termék minőségén és veszít tápanyagértékéből is. (Forrás 355-58)

Egy szó mint száz, lehet bármilyen kutatást alátámasztani vagy cáfolni, lehet tej pártinak vagy tej ellenesnek lenni, a lényeg mindig ugyanaz marad: maradjunk minden szempontból mértékletesek és törekedjünk az egyensúlyra. Mindenki a saját testéért felelős és annak jelzéseire kell, hogy reagáljon! Ekcémás vagy? Pattanásos vagy? Rossz az emésztésed? Puffadsz? Hasmenésed, esetleg szorulásod van? Akkor próbáld elhagyni ezt vagy azt az élelmiszert legalább 6-8 hétre és nézd meg, hogyan reagál a tested, mi fog történni. Ha a tünetek enyhülnek vagy megszűnnek, nincs kérdés. Ha azonban nem enyhülnek, próbáld meg egy másik élelmiszer elhagyását. Ha ez sem segít, menj el orvoshoz. Minden test, minden szervezet különböző! Nem lehet minden ember ugyanarra allergiás, ahogy a tejcukorra, a kazeinre vagy a tejsavóra sem egyformán reagálunk. Mondhatja XY hogy nincs az embernek szüksége erre vagy arra az élelmiszerre, ha én azt néhanapján, esetleg minden nap kis mértékben, de szeretem mondjuk a kávémba önteni. Ha úgy érzed, nincsenek tüneteid, de a fentieket olvasva mégsem akarsz kockáztatni, akkor hagyd el a tejet. A vegánok is tudnak állati eredetű ételek nélkül élni, ahogy a lisztérzékenyek is glutén nélkül és még sorolhatnám. A tejfogyasztás egy egészséges ember számára ugyanúgy személyes döntés kell, hogy legyen, mint egy vegán ember számára a hús elhagyása. Tehát a konklúzió, hogy ha te elhatározod magad valamilyen táplálékkal kapcsolatos elmélet mellett, akkor igenis nincs arra a táplálékra szükséged és így már igaz lesz a tejjel kapcsolatos szükséglet mítosza is. Ha a vegán nem eszik húst, akkor neki arra nincs szüksége (bár ezzel nem értek egyet teljesen, de itt jön az epigenetika, amely szerint minden agyban dől el, még a szervezet működése is…). Persze azokra, akiknél bizonyított, illetve diagnosztizált ételallergia vagy intolerancia áll fenn, a fentiek nem érvényesek, ők kerüljék az allergiát okozó élelmiszereket. Arra viszont figyelni kell, hogy az elhagyott élelmiszer tápanyagtartalmát máshonnan, de mindenképpen bevigyük a szervezetünkbe.

Ha tetszett a cikk, írj egy kommentet!

Források:

Blog