Blog

Tények, tévhitek az édesítőszerekről

   Az előző tudományos alapokra íródott blogbejegyzésem a tejtermékekről, illetve azok gyulladásfokozó hatásairól szóltak. Cikkemben mélyrehatóan vizsgáltam azt, hogy valóban igaz-e a kijelentés, miszerint a tej gyulladást okoz a szervezetben és ha igen, akkor miért és mennyire komoly veszélyekről beszélhetünk. (A cikket ITT tudjátok elolvasni.)

   A második ilyen témának az édesítőszerekről gondoltam írni, hiszen ezekről is homályos információk és általánosítások keringenek mindenhol az interneten. Sokszor olvasom, látom más táplálkozás tanácsadó kollegáknál/kollegináknál, hogy egy-egy élelmiszerre rámondják, hogy nem jó, nem egészséges, ekkor és akkor ne fogyasszuk, de azt sehol nem fejtik ki, hogy MIÉRT; (persze vannak kivételek) pedig erre a kérdésre adott válaszok segíthetnék legalább a társadalom social media felületeit bújó csoportját abban, hogy kicsit jobban megértsék a testünkben zajló folyamatokat, illetve azt, hogy egyes élelmiszerek miért „jobbak” vagy „rosszabbak” a másiknál. 

   Nem húzom tovább a szót hosszú bevezetőkkel, mert egy elég tág témáról van szó és meg kell próbálnom érthetően és viszonylag röviden átadni, így bele is fognék. Természetesen itt is tudományos cikkeket, doktori értekezéseket hívtam segítségül az íráshoz, mint Ungár Tamás Lászlóné és Polyák Éva doktori értekezése (2012), illetve számos angol nyelvű tanulmány.

  Tehát édesítőszerek. Az édes íz, mint olyan már évezredek óta része az emberi táplálkozásnak, szárított és aszalt gyümölcsöket már időszámításunk előtti 12. évezredben is készítettek, ezzel tartósítva az összegyűjtött táplálékot. Persze ez akkor természetes, tapasztalati úton szerzett tudás útján valósult meg, mára azonban a tudomány, ezzel együtt a gépipar fejlődése lehetővé tette a még profibb tartósítást, szárítást és aszalást, ezzel együtt pedig az édes íz növényekből való kivonását vagy mesterséges létrehozását. A legnépszerűbb növényből kivont édesítőszer a kristálycukor, melyet a cukorrépából vagy cukornádból nyernek.

   Azt már tudjuk, hogy az egyszerű cukrok túlzott fogyasztása nem egészséges, a cukor ugyanis egyszerű szénhidrát, ipariag előállítva, finomítva, magas kalória- és szénhidrát tartalommal, magas glikémiás indexel, ezáltal a vércukorszintet is megdobja rögtön fogyasztás után. Ezek a hatások kontrollálatlan fogyasztás mellett elhízáshoz, inzulinrezisztenciához, 1-es vagy 2-es típusú diabéteszhez is vezethetnek. Sokan a cukrot mézzel, juhar sziruppal és egyéb édesoldatokkal helyettesítik, amik bár természetes édesítőszerek, ugyanúgy rengeteg kalóriát és szénhidrátot tartalmaznak és megnövekedett inzulinválaszt váltanak ki. Ezek az energiát adó természetes édesítőszerek.

Ezután csoportosíthatunk tovább mesterséges és természetes energiát NEM adó édesítőszerekre:

Mesterséges, energiát nem adó édesítőszerek:

– Szacharin (E954) 

– Aceszulfam-K (E950)

– Ciklamát (E952)

– Aszpartam (E951)

(Megj.: Ezek a leggyakrabban alkalmazottak, a többiről sajnos nem áll módomban itt írni, de bárkit érdekel a téma, a forrásokban megtalál minden infót.)

   Ezek közül a szacharin teljes egészében felszívódik a bélből és változatlan formában ürül a szervezetből vizelettel, széklettel, így fogyasztása veszélytelen. Ugyanez igaz az Aceszulfam-K-ra is.

   A ciklamát a vékonybélből szívódik fel. Rengeteg tanulmány és kísérlet született azzal kapcsolatban, hogy vajon a bélbaktériumok hatására ciklohexilaminná alakult ciklamát káros-e az egészségre vagy rákot okozhat-e. Egyes kísérleti eredmények miatt az USA-ban és Kanadában betiltották, hazánkban, és több, mint 50 országban még ma is engedélyezett a használata. 

   Azt tudni kell, hogy mindegyik édesítőnél megállapítanak egy napi beviteli mennyiséget és a kísérleteknél vagy ennél nagyobb, ezzel egyenlő vagy ennél kisebb beviteli mennyiségekkel dolgoznak. Az Aceszulfam-K-nál egy kísérletben a javasolt beviteli mennyiséget meghaladó adagot adtak kísérleti egereknek és megállapították, hogy a nagyobb mennyiség DNS károsodást okozhat. Ezt hasonló kísérletekkel megismételték, de nem találtak elváltozást. Ezek 1 napos kísérletek, de volt 24 évig tartó kísérlet is, így tehát láthatjuk, mennyire nehéz megállapítani egy-egy élelmiszer káros hatásait.

   És akkor most jöjjön az az édesítőszer, amely a legtöbbet vitatott és támadott napjainkban még a szakemberek, orvosok körében is: az aszpartam. Jelenleg a 40mg/ttk (testtömeg kg) a megengedett, napi beviteli mennyiség, több, mint 100 országban engedélyezett a használata.

   Elsősorban azt kell róla tudni, hogy nagyon kis mennyiségben alkalmazzák, mivel édesítőképessége nagy, illetve a fent említett másik három édesítővel együtt szokták használni. Fontos még tuni, hogy PKU-ban szenvedők nem fogyaszthatják fenilalanin tartalma miatt. (PKU jelentése ITT) Vagyis akinek pl. hasmenése van egy aszpartamos üdítő elfogyasztása után az lehet, hogy ezen szindrómában szenved, így érdemes figyelni a test jelzéseire és elvégezni egy PKU-szűrést.

   Az aszpartam a többi édesítővel szemben teljes mértékben metabolizálódik. Bontás során két féle aminosavra és 10%-a metanolra bomlik. Itt jön képbe az aszpartam veszélyessége, ugyanis a metanol formaldehiddé alakul át, mely valóban rákkeltő hatású. Természetesen a metanol nem csak az aszpartamból, hanem más egyéb természetes forrásból is létrejöhet, mint például gyümölcsök és zöldségek présnedvei, így megtalálható a paradicsomlében, alma- és szőlőlében és még a narancslevekben is. Rengeteg tanulmány megcáfolja, majd alátámasztja, majd újra megcáfolja az aszpartam káros hatásait. A legutóbb 2013-ban tette közzé az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal) az aszpartam ártalmatlanságát, de persze erre reagálva számos fordítás és tanulmány született, ami felháborítónak találja, hogy napi 40mg/ttk-al elfogadhatták a használatát, mikor már ennek a fele is agykárosodáshoz vezethet. Az Ungár-Polyák féle értekezés a következőképpen foglalja össze az aszpartam hatását: „Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a hosszabb távú aszpartam expozíció befolyásolhatja a vizsgált gének expressziós szintjét, a metabolizáló enzimek katalitikus aktivitását, ami metabolitok felszaporodásához vezethet, ezáltal rizikótényezője lehet rák kialakulásának.“

Mivel ez az én cikkem, így elmondom az én véleményem is. Mint táplálkozás és életmód tanácsadó, mindig azt javaslom, hogy a dobozos üdítőket, gyümölcsleveket felejtsétek el, igyatok legalább 2-3 liter tiszta vizet és gyógyteákat napközben. Ha becsúszik egy hónapban 1-2-szer egy-egy pohár édesítőszeres üdítő, attól semmi, de tényleg semmi bajotok nem lesz. Láthatjátok, hogy bár támadnak egy édesítőszert, aminek egy része káros anyagra bomlik le, miközben ez a hatás egy ártalmatlannak tűnő paradicsomlében is lezajlik, ráadásul utóbbiban több, mint háromszor olyan mértékben. Itt is csak és kizárólag ugyanazt tudom mondani, mint az összes eddigi cikkemben, hogy mindenki a saját testének reakcióira kell, hogy odafigyeljen, mert van aki kevésbé és van, aki jobban reagál bizonyos összetevőkre és ezek hatásaira, ugyanúgy, mint a kísérleti egerek vagy patkányok, amiken a teszteket elvégezték. Az egyik kísérletben 10-ből 3, a másikban mondjuk 10-ből 1 egér reagált rosszul, de a kutatók sem tudtak eddig messzemenő következtetéseket levonni. Nyilván nem édesítőszerekkel teletolt üdítőkkel és dobozos gyümölcslevekkel fogjátok a napi folyadékot pótolni, ha egészségesen éltek, attól a minimális mennyiségtől pedig, amit néhanapján megisztok, valószínűleg nem lesz bajotok. Illetve az sem utolsó szempont, mennyire lehet egy egér szervezetét az emberéhez hasonlítani, de erről később bővebben.

   Mivel végigmentem a mesterséges édesítőkön, így pár mondatban érdemes szót ejteni a természetes, energiát nem adó édesítőkről is, amiket pontosan azért hoztak létre, mert a mesterségesekkel szemben túl sok volt a fogyasztók ellenérzése. Ide tartozik a stívia és az eitrit. (Itt meg kell jegyeznem, hogy vita tárgyát képezi az, hogy lehet-e természetességről beszélni egy iparilag előállított, finomított szerről. Vagyis lehet valaminek természetes forrása, ha a végtermék maga egy ipari eljárással létrehozott termék.)

   Az eritrit egy természetes cukoralkohol, mely gyümölcsökben fordul elő, ezekből vonják ki. Kalóriamentes, így nincs hatással a vércukorra. Több, mint 90%-a változatlan formában ürül ki a szervezetből.

   A stívia egy jázminpakóca nevű, brazil növény, Japán a vezető fogyasztó. A stívia egy része változatlan formában ürül ki a szervezetből, bomlástermékeinek egy része pedig felszívódik. Szintén nem emeli meg a vércukorszintet, kalóriamentes édesítőszer, így bátran fogyaszthatják cukorbetegek, diétázók is. Elvileg.

   A xilit szintén természetes édesítőszer, viszont glikémiás indexe és szénhidráttartalma nem zero, így a napi szénhidrátfogyasztásba bele kell számolni. A vércukorszintet azonban lassan emeli meg, így akár cukorbetegek is beillesztheti a diétájukba. (Forrás)

A legújabb felkapott édesítőszer pedig – ami valójában nem is édesítő, hanem egy aminosav-, az pedig a glicin. Most nagyon őszinte leszek én még nem próbáltam, így nem tudom, mennyire édes, de ez például még a természetes édesítőszereknél is jobb alternatíva.

   Itt jön azonban az a kérdés, aminek nekem is jobban utána kellett járnom, hiszen eddig úgy tudtuk, illetve a tudomány is úgy gondolta, hogy a kalóriamentes édesítőszerek (angolul non-nutritive sweeteners, röviden NNS) nem váltanak ki inzulinválaszt, vagyis a cukorbetegek, inzulinrezisztenciás betegek és diétázók is nyugodt szívvel fogyaszthatják őket. Igen, a diétázókat, egészséges életmódot élőket is érinti a téma, hiszen a vércukorszint napközbeni ingadozása befolyásolhatja diétánk sikerességét és a hosszú távú egészségmegőrzést. Egyre több táplálkozási szakember kezd rájönni arra amit én is minden étrendemben nyomatékosítok: a vércukorszint stabilan tartását a nap folyamán. Ezt úgy érhetjük el a legkönnyebben, hogy a gyors felszívódású, magas glikémiás indexű szénhidrátokat lassú felszívódású, alacsony glikémiás indexűekre váltjuk és ezeket úgy osztjuk el a nap folyamán, hogy a vércukorszintünk ezáltal ne tudjon ingadozni. Így elkerülhető többek közt a hirtelen jött éhségérzet, ami falási rohamokkal mutatkozik meg. Ezért van az, hogy a tipikus „rizs-csirke” diétákat senki nem bírja hosszú távon tartani, a diéta egy szenvedéssé válik; a folyamtos éhségérzetet ugyanis a test megvonásként értelmezi. Ha le is adtuk egy ilyen diétával a felesleges kilókat, nagyon könnyen vissza is kapjuk magunkra őket, mert a szervezet úgy érzi, raktároznia kell. Ezt nevezzük ugye jojó effektusnak, amit mindenki próbál elkerülni, a hosszú távú súlymegtartáshoz azonban ezekkel az alap fogalmakkal és szabályokkal tisztában kell lenni. Így tehát igenis, egy egészséges ember számára ugyanolyan fontos, hogy milyen élelmiszerrel mit okoz a szervezetének, illetve ezekkel stabilan tartsa a vércukszintjét a nap folyamán.

Na de mi is az igazság? Valóban megemelkedik az édesítőszerek fogasztása után az inzulin? 

A tudomány jelenlegi állása szerint nagyon megosztó a téma és minden szakmai írás felhívja a figyelmet, hogy ez egy most, napjainkban is kuatott téma és további vizsgálatokra van szükség. Egy 2019-es, friss külföldi tanulmány (Forrás ) és más külföldi orvosi cikk szerint azonban az édesítőszerek is okozhatják a 2-es típusú cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, illetve a különbőző anyagcsere szindrómák kialakulását. Szilárd bizonyítékokat találtak arra, hogy az (energiát nem adó) édesítőszerek aktiválják a GPCR-eket (G-protein-kapcsolt receptorok -› a sejt jelhordozó fehérjéi, melyek a sejtet válaszra késztetik), ami az inzulinreceptorok kereszt-aktivitásához vezetnek a neuromedin B receptoron keresztül (ezek a receptorok megtalálhatók a bélrendszerben, a simaizmokban, nyelőcsőben és zsírszövetekben.) Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a gyomor-bél traktus és a hasnyálmirigy képes érzékelni az édes ízeket, mely inzulin felszabaduláshoz vezet így az édesítőszerek akár alacsony dózisban is befolyásolhatják az anyagcserét. 

   Ezzel a részével még egyet is tudok érteni, de hogy ez a reakció hogyan vezethet hízáshoz, (ezzel együtt pedig akár diabéteszhez), arra én is csak kis gondolkodás után jöttem rá. Merthogy sokan azt gondolják és reklámozzák, hogy az édesítők fogyasztása által megkívánjuk a cukros, édes dolgokat, illetve többet eszünk, mintha nem fogyasztanánk édesítőt. Egyes tanulmányok szerint ugyanis patkányokon tesztelve megfigyelték, hogy mesterséges édesítőszer hatására a kontrollcsoport egyedeinek testtömege növekedett. Viszont a patkányokon tesztelt kísérletek már többször is megbuktak, ill. emberek esetében nem voltak relevánsak. 

   A már említett 2012-es Ungár-Polyák féle orvosi értekezésben több olyan eredmény is született, mely elgondolkodásra sarkallt, leginkább a mesterséges édesítőszerekkel szemben. Olvasható, hogy egereken végzett kísérlet esetén ciklamátos oldat fogyasztása után szőrhullást figyeltek meg, a szacharint és aszpartamot fogyasztó egerek pedig elpusztultak. Az aszpartamos oldatot fogyasztó egereknél a szervek körül zsírszövet halmozdott fel, testtömeg növekedés pedig a szacharinos és ciklamátos csoportnál volt megfigyelhető, a többinél nem. Viszont ami leginkább érdekes, hogy ez a testtömeg növekedés nem a táplálékfogyasztás mennyiségének növekedésétől történt, hiszen nem fogyasztottak több ételt, mint csapvizet ivó társaik. Ergo nem növelte az étvágyat az említett édesítőszer. Akkor mitől növekedett a testtömegük? A legdurvább, hogy ezt a kutatók sem tudják. A jelenséget egy másik tanulmányra utalva azzal magyarázzák, hogy az édes íz fogyasztása után a szervezet felkészül egy magasabb kalória-bevitelre és vércukorszint emelkedésre, a kalória bevitel azonban elmarad, ez megzavarja a szevezetet, ami nem lesz képes kontrollálni a táplálékbevitelt. Na jó, de most bizonyították be, hogy nem ettek többet. Akkor most mi van? 😀

Az, hogy valóban nem ettek többet, viszont a hormonháztartásuk felborulhatott, ami aztán hízáshoz vezetett. A szervezet folyamatos inzulinválaszra késztetése okozhatta a hízást, nem pedig az, hogy megnövekedett a bevitt energia. De ez csak az én véleményem, erre a kutatások továbbra sem adnak magyarázatot.

Egy szó mint száz, az édesítőszerekkel kapcsolatban rengeteg kérdés megválaszolásra vár még, viszont én úgy gondolom, hogy talán nem egereken kellene ezeket a kísérleteket végezni. 

   Mielőtt lezárnám a témát, kicsit visszakanyarodom viszont a vércukor szint emelkedéshez. Mielőtt bárki megijedne, hogy el kell felejtenie pl. az eritritet a kedvenc süteményének sütéséhez, tisztázzuk, hogy ha valóban igaz is lenne az édesítőszer inzulinválaszt kiváltó reakciója, egy édesítőszerrel elkészített palacsinta vagy bármilyen sütemény elkészítéséhez valamilyen lassú felszívódású szénhidrátforrásra (pl. paleo lisztek) is szükség van, aminek használatával együtt nem egy hirtelen jött vércukorszint ugrás fog megindulni, hanem egy normális, egyenletes emelkedés. Mivel a kísérletek egytől-egyig édesítőszeres oldatokkal dolgoztak, nem pedig például diétás süteményekkel, így amire ezeket az eredményeket valóban rá is tudjuk talán húzni, azok a diétás, zero, kalóriamentes vagy energiacsökkentett üdítőitalok. Így tehát, ha hiszünk is az aktuális kuatások eredményeinek, akkor ezektől kell a leginkább tartanunk, viszont mint ahogy azt már említettem, valószínűleg egy egészséges életmódot élő ember (vagyis homo sapiens) nem diétás üdítőkkel fogja a napi folyadékbevitelét pótolni. Legalábbis én ebben reménykedem.

   Szintén fontos a kiemelt „EMBER” szó is. Ha egy egér úgy érzi édes íz hatására, hogy kalóriatöbblet fog érkezni és ez összezavarja a szervezetét, az azért van, mert nem rendelkezik az ember számára megadatott intelligenciaszinttel. Ha én megiszom egy édesítőszeres üdítőt – nem ebéd, vacsi stb. mellé, amikor a bevitt tápanyaggal együtt amúgy is inzulinemelkedés történik -, hanem 2 étkezés között, tehát csak úgy, mert szomjas vagyok, akkor tisztában vagyok vele, hogy egy édesítőszeres, kalóriamentes üdítőt iszom, amitől nem emelkedik meg az inzulinszintem. Vagyis hihetjük, hogy a fenti kísérletek alá vannak támasztva, de azt tegyük hozzá, hogy az emberi szervezet nem hülye és minden biológiai reakció az agyunk közreműködésével (IS) történik. (Ettől függetlenül viszont azt javaslom, étkezések között azok a személyek, akik pl. inzulinrezisztenciával vagy bármilyen típusú diabétesszel küzdenek, ne fogyasszanak semmilyen típusú édesítőszeres folyadékot. Ez azok számára is érvényben van, akik diétáznak vagy figyelnek a hormonális egyensúlyuk megtartására, esetleg visszaállítására.)

   Tehát összegzésül csak annyit tudok írni, hogy bár nem vagyok édesítőszer párti, azért egyes süteményekhez én is használom őket és van, hogy megiszom egy-egy doboz zero üdítőt is. (Az utóbbi időben pedig édesítőszerek helyett a kókuszvirág cukorra kaptam rá, de természetesen ennek szénhidráttartalmával számolni kell egy étrend összeállításnál!)

Persze, ahogy már többször is hangsúlyoztam, az a jó, ha tényleg leginkább csak tiszta vizet, gyógyteákat fogyasztunk életmódszerűen, de higgyétek el, hogy néhanapján fogyasztva semmi nem ártalmas, legyen szó egy gyorséttermi kajáról vagy egy hétvégi baráti összejövetelen elfogyasztott pár pohár borról. Én a 90-10%-os elvet követem, vagyis 90%-ban jól étkezem, de az sem baj, ha ez 80-20 arányra csúszik át valakinél. A lényeg a mértékletesség és az, hogy kövessük a testünk jelzéseit és próbáljunk bevinni mindent a legtermészetesebb forrásból.

És akkor itt jön az, hogy ha belegondolunk, mi az ami egészségesnek és természetesnek számít a mai világban? Egy narancs, ami tutira permetezve volt? Egy csirke, ami gyógyszereket kapott? Egy génmódosított gabona? A főút mellett lakó nagymama krumplija? Szóval szerintem, ha nem iszunk néhanapján egy zero kolát, mert nem egészséges, akkor mindenki egyen mostantól fényt 😀 

   Remélem hasznos volt a bejegyzés, bármilyen kérdés esetén dobjatok egy kommentet.

Források:

• https://www.nibiru.hu/aspartame/
• https://www.diabetes.co.uk/in-depth/study-review-do-sweeteners-affect-insulin-levels-and-sensitivity-2/
• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6471792
• https://www.academia.edu/29474079/Artificial_sweeteners_and_their_health_effects
• https://www.academia.edu/237805/Sweeteners_uses_and_dietary_effects
• http://doktoriiskola.etk.pte.hu/public/upload/files/Doktoriiskola/Tezisfuzetek/PolyakEva_ertekezes.pdf
• https://portal.nebih.gov.hu/-/az-efsa-kockazatertekelese-az-aszpartamrol
• https://www.nibiru.hu/aspartame/
• https://www.tenyek-tevhitek.hu/az-aszpartam-rakot-okozhat.htm
• https://www.nibiru.hu/aspartame/
• http://semmelweis.hu/fszoi/files/2015/06/Cukorpótlók-édes%C3%ADtőszerek.pdf
• https://www.medicalnewstoday.com/articles/261179#4
• https://www.healthline.com/nutrition/artificial-sweeteners-blood-sugar-insulin#section2
• https://www.diabetes.co.uk/in-depth/study-review-do-sweeteners-affect-insulin-levels-and-sensitivity-2/
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Eritrit